Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, stefaniták: a ferencesek obszerváns ága Erdélyben, itt a legnépesebb a férfi rend. - A 17. sz. végén Mo. ÉNy-i részén a →mariánusok, ÉK-en a szalvatoriánusok (→szalvatoriánus ferences rendtartomány), Horváto-ban a →ladiszlaiták, Erdélyben a ~ működtek, az ország szívében Budáig a bányavidéki bosnyák tart. 1640. II. 3: fölállították az Erdélyi Őrséget. Szükségessé vált ugyanis a novíciusok helybeli képzése, mert papjaik egyre inkább belekapcsolódtak a lelkipásztori munkába. 1706: 12 ferencest szentelt pappá →Verzár Oxendius örmény pp. Ezzel a ferences papok száma 37-re emelkedett. A csíksomlyói ktorban →Kájoni János 1686: nyomdát állított fel. A 18. sz: az Őrség annyira megerősödött, hogy a ferencesek ált. helynöke, a fr. Johannes Soto 1729. VI. 12: kelt dekrétummal Szt Istvánról elnevezett, önálló rendtartománnyá emelte. Rházaik 1706 előtt: Somlyó, Mikháza, Szárhegy, Esztelnek, 1706: Székelyudvarhely, 1710: Vajdahunyad, Dés, 1716: Nagyszeben, 1725: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Medgyes, 1729: Brassó, 1730: Szászváros, 1731: Szászsebes, 1735: Marosvásárhely, 1737: Fogaras, 1742: Szamosújvár, 1743: Segesvár, Szék, Torockószentgyörgy, 1746: Torda, 1761: Kőhalom. - A →jozefinizmus a ferenceseket sem kerülte el, bár Erdélyben nem okozott akkora zavart, mint más rtart-okban. - 1819: Rudnay Sándor (1816. III. 8: erdélyi mpp., 1819. VI. 12: esztergomi érs.) ált. szerz. szem-ot alapított Gyulafehérvárott, ahol a jelöltek a noviciátus után szerz. elöljárók és a pp. felügyelete alatt fil-t és teol-t tanultak egyhm-s kispapokkal együtt. Rudnay a Sztszéknek 1819. XI. 20: küldött jelentése szerint „egy m. egyházmegyének sincs annyi szerz-e, mint az erdélyinek, melyben 35 szerzház van: 2 piar., 22 stefanita, 3 bulgarita ferences, 6 minorita, 1 mechitarista, 1 orsolya. - 1900: a ~hoz csatolták Déva, Alvinc és Körösbánya bulgarita, majd az I. vh. után Szatmár, Máriaradna és Kaplony kapisztránus ktorait. 27 rendházuk volt. - A 19. sz. végén és a 20. sz. elején a r. belső reformon ment keresztül. A rtart. vezetői, élükön →Csiszér Elekkel, sokat fáradoztak a szigorú szabályok érvényesítéséért. El. és polg. isk-kban tanítottak, 17 pléb-t láttak el, missziókat tartottak. Kisszem-uk (→Collegium Seraphicum) Székelyudvarhelyen, novic-uk Medgyesen volt, fil-t Csíksomlyón, teol-t Vajdahunyadon oktattak. - A modern apostolkodás erdélyi megteremtője, →Trefán Leonárd Kolozsváron 1906: fölállította a →Szent Bonaventura Könyvnyomdát, mely a kat. szellem terjedését a ferences lapokkal nagyban elősegítette. 1920: elindította a Szt Ferenc Hírnökét (1921-től A Hírnök), mely hamarosan közérdekű szépirod. folyóirattá alakult át. Megj. havonta 2x. Népszerű volt az 1923: induló Kat. világ havi néplap. 1926: indult A Szt Kereszt folyóir. - A szerz-rendek feloszlatásakor, 1949. VIII. 1: 27 rházuk volt. →erdélyi ferencesek elhurcolása **

Marton 1993:98, 173.